Kozma Ferencz napok Mezőhegyesen

Hajnalosan indultunk útnak péneteken, október 12. én. A nyolc személyes minibusz szinte megtelt a magyarósi delegáció tagjaival. Nagy útra indultunk  a szó szoros értelmében, hiszen ötszáz kilóméterre van Szentgyörgy Mezőhegyestől, de annál nagyobb útra átvitt értelemben, hiszen Mezőhegyes lett Sepsimagyarós első testvértelepülése. Nagyon örvendtem ennek a lehetőségnek, hiszen  lovasembernek külön megtiszteltetés, hogy Kozma Ferencre emlékeztek, aki a lótenyésztést Magyarországon új alapokra helyezte.

Kozma Ferencz, leveldi (Sőrnye puszta, 1826. szeptember 19. – Mezőhegyes, 1892. július 6.) földművelésügyi miniszteri titkár, majd tanácsos, aki sokat tett Mezőhegyes gazdálkodásának, ezen belül lótenyésztésének fellendítéséért.

1826. szeptember 19-én született a Somogy megyei Sőrnye pusztán. Apja, Kozma Ferenc, földbirtokos és ügyvéd volt Kaposváron. Testvérbátyja Kozma Sándor, későbbi főügyész volt. Középiskolásként – Petőfihez és Jókaihoz hasonlóan – Pápán, a református gimnáziumban tanult. A gimnázium elvégzése után a belovai katonai intézet hallgatója lett. 1843-ban tiszti növendékként lépett be a 6. (varasd-szentgyörgyi) határőr gyalogezredbe. 1845-ben felvették a bécsi nemesi testőrség állományába, mint hadnagy. Mivel hazafias érzelme mindennél erősebb volt, 1848-ban a szabadságharc hírére – lovával együtt – hazaszökött és szeptember 27-én már a XVI. honvéd zászlóaljban találjuk, mint honvéd főhadnagyot. 1849. április 19-én a nagysallói csatában megsebesült. Felgyógyulása után tovább harcolt a Kmetty hadosztályban. A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült, majd a Fejér megyei Baracskán telepedett le. Megházasodva, felesége – Domokos Judit – birtokán gazdálkodott tovább.

1861-től részt vett a megyei közéletben, főszolgabíróvá választották, de az alkotmányos élet megszűntével ismét birtokára vonult vissza. A provizórium alatt a Budai Helytartótanács titkára, majd 1867-től az Földművelésügyi Minisztérium lótenyésztési főosztályának vezetője volt.

1868-ban magyar-osztrák vegyes bizottság szállt ki Mezőhegyesre az ingó és ingatlan vagyon számbavételére. A magyar bizottság vezetője Kozma Ferenc volt. 1869. január 1-jén történt Mezőhegyes végleges átadása magyar vezetésbe. Kozma Ferenc azonnal megkezdte a méntelepek ujjászervezését, nevezetesen Bábolnán tiszta arab, Kisbéren telivér angol, Mezőhegyesen és Fogarason többféle kitűnő fajtát hozott be, s e nemes fajokból elárasztotta az országot elsőrendű ménlovakkal. Az eredményeit megtekintő király 1872. májusban, ott helyben kinevezte miniszteri tanácsossá, ezt követte a szent István-rend és több külföldi rendjel. Sikeres működése legfényesebb eredménye volt az 1885. országos kiállításon felmutatott lókiállítás, mely a maga nemében páratlan volt Európában. Kozma legjobb munkatársa Mezőhegyesen Gluzek Gyula igazgató és gróf D'Orsay Olivér ménesparancsnok volt. Minden nyár elején végig szokta járni a ménestelepeket és birtokokat, hogy a méneseket osztályozza és selejtezze, a gazdaságokat elrendezze. Ilyen szemleúton halt meg 1892. július 6-án Mezőhegyesen, ahol az 1898. május 23-án leleplezett, Zala György készítette díszes emlékszobra áll. Emlékszobrot emeltek neki Kisbéren is, Baracskán pedig sírját közadakozásból készült oszlop jelöli. (WIKIPEDIA.ORG)

Délután három órakor érkeztünk meg. A polgármesterünk a családjával külön útvonalon ment és még a fogadás előtt gondoltuk, hogy megvárjuk, mert együtt szerettünk volna megérkezni. Mivelhogy Mezőhegyes kis város, ezért nem tudtunk várni, mert rögtön hívtak telefonon, hogy menjünk a Centrál étteremhez, ahova a találka volt megbeszélve.  Találkoztunk a polgármeteri hivatal munkatársával és beinvitáltak a Centrál étterembe, ahol kávéztunk meg egy kis pogácsát ehettünk. Én már ugyan jártam Mezőhegyesen egy ífjúsági találkozón, de ami a templomi koncertet illeti, nem voltam felkészülve. A koncertet a református templomban tartották, és csodálatosan szép volt. Az i betűre a pontot a fúvós zenekar akkor tette fel, amikor záró számként a "Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország" című dalt adták elő. Nagyon szép volt az előadás. Végig a könnyeimmel küzdöttem és örvendtem, hogy megint talán mondhatni, hogy második otthonomban lehetek.

Szombat, október 13.

A csodálatosan felujított Centrál étteremben reggeliztünk. A júniusi ífjúsági napokon még körbe volt állványozva az épület és nem lehetett látni  Mezőhegyes egyik legszebb épületét.

Centál Étterem, Mezőhegyes

Centrál Étterem épület emeleti része.

Centrál Étterem épülete

A finom reggeli után következett a ménvizsga a fedeles lovarda és a parancsnoki épület előtt. Csodálatos hangulata van ennek az épületegyüttesnek, meg az óriási platánfáknak. Nagyon jól meg volt szervezve a ménvizsga. Volt egy nagyon jó kommentátor, aki a Nóniusz méneket a fejüktől a patájáukig kihangoston elemezett  kihangosítón. Mind később megtudtuk, a hat felvezetett mén teljesítette a követelményeket és kivétel nélkül fedezőméneknek minősítették őket. 

,

A lovakat az egykori parancsnoki épület előtt vezették fel.

A mének akciós és lendületes mozgásukkal nyűgözték le a nézőket.

A kézen való bemutatás után a fedeles lovardában, szabadon mozogva is vizsgáztak a mének.

 

 A ménesudvaron megesett bírálat után, szokás szerint, a Centrál Étteremben volt az ebéd. Utána az Általános Művelődési Központban volt a Kozma Ferencz munkásságát és emlékét felidéző ünnepség valamint a testvértelepülési szerződések aláírása.

Kovácsné Dr. Faltin Erzsébet polgármesterasszony emlékezik Kozma Ferenczre.

Kovácsné Dr. Faltin Erzsébet polgármesterasszony és Dr. Ráduly István polgármester úr aláírták a testvérkapcsolati szerződést.

A megemlékezés után tovább folytatódott az ünnepség sorozat. Kozma Ferencz emléktábla avatás után a magyarósi delegáció megtekintette a Helytörténeti múzeum kiállítását. Mivelhogy már láttam a tárlatot a júniusban szervezett ifjúsági napokkor, kihasználtam a lehetőséget és egy igen karakteres úriemberrel, Dr. Sás Menyhárttal beszélgettem, akit aznap kiszemeltem a ménvizsgán, hiszen nagyon odaillően, kifényesített lovagló csizmában érkezett az eseményre. Állattenyésztést végzett Gödöllőn és sokan az utolsó gazdatisztnek emlegetik, amit ő igen büszkén mesélt el. Nagyon jót beszélgettünk és ellátott tanácsokkal, amelyek a lótenyésztést illetik hiszen pár ismerősömmel a Székely ló újratenyésztését tűztük ki célul, amit Sás Úrnak is elmeséltem. Sajnos elhúzódott a tárlat megtekintése, és lemaradtunk a mének egyes fogatban történő vizsgájáról. Majd a Ménesbirtok Zrt. Központi Dísztermében volt könyvbemutató, aminek a végére értem oda. Szenzációs könyvet mutattak be, ami Mezőhegyest mutatja be régi képeslapokon. Pontosabban "Békebeli Üdvözlet Mezőhegyesről" , írta Kerekes György. Az estet egy szenzációs fogadás zárta a Nóniusz Hotel dísztermében, ahol Papp István a Ménesbirtok igazgatója fogadta a vendégeket.

AKozma Ferencz emléktábla előtt Veres Zoltán alpolgármester úr mond beszédet.

Finomságokban gazdag svédasztal a Noniusz Hotel dísztermében.

Vasárnap , október 14. 

Szokásosan a Centrál étteremben reggeliztünk. Utána a Semex kanadai bikatenyészethez vezényeltek bennünket. Veress Zoltán alpolgármester úr tartott egy nagyon érdekfeszítő előadást. Megtudtuk hogy ott van a világ egyik legjobb Holstein bikája, nevezetesen Amigletti Numero Uno. Patikába illő tisztaság van a az istállóban. Nagyon komolyan felszerelt laboratóriumban készítik elő a spermát mesterséges termékenyítésre.

A bikatenyészet után átmentünk egy vállalkozóhoz, aki Koi halakat tenyésztett illetve kerti tavakat rendez be. Csodálatosan szép, zegzúgos berendezett tórendszert csodálhattunk meg. Sajnos a kanca és csikók szemléjéről lemaradtunk. Ezután újra megebédeltünk.

Ebéd után átmentünk a Kozma Ferencz emlékműhöz és Papp István ménesbirtok igazgató beszédét követően a polgármester asszony is megkoszorúzta az emlékművet.

Kozma Ferencz emlékmű.

Hagyományörző huszár is részt vett a koszorúzáson.

A koszorúzás és ünnepi beszédek után a Kozma Ferencz emlékversenyen résztvevő fogatok felvonultak az emlékmű előtt.

Sajnos az emlékversenyből is keveset láttunk hiszen eléggé hideg is volt. Hazamentünk és kis pihenő után már az utolsó vacsoránál voltunk. A vacsoránál körben ültünk és mindenki bemutatkozott. Itt már csak a magyarósi delegáció volt jelen a mezőhegyesi képviselőkkel. Szabad beszélgetésben a polgármesterek a további együttműködés lehetőségeit fejtegették. Aki másnap reggel nem tudott jönni, attól elbúcsúztunk és elvonultunk szálláshelyünkre, ami nem volt más, mint az egykori főépítésznek a villája, ami most szociális kisegítő központként működik. Hétfő reggel, reggeli után a polgármester nő fogadott irodájában, amit bemutatott, és egy közös kép után a polgármesteri hivatal előtti fényképezés után útrakeltünk Háromszék felé.

A polgármesteri hivatal előtt, amit a mezőhegyesiek viccesen "kan-tárnak" neveznek, hiszen egykor itt volt a nőtlen katonatisztek szállása.